Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól epub
Katt rá a felnagyításhoz
|
|
Részlet az eKönyvből:
Európáról fordítsuk pillanatunkat Magyarországra.
Midőn őseink e földre telepedének, a hűbérrendszer már felemelte harclobogóját, s midőn viszonyaink Európával a keresztyén vallás bevétele által még szorosabbá válának, diadalmai közt kifejlődésének tetőpontja felé sebes lépéseket kezde tenni. Természetes tehát, hogy azon intézmények, melyek polgári szerkezetünkbe átplántáltattak, nem a felbomlásra jutott saját birtok, hanem a hűbér elveiből valának kiindulók. Minek következésében korán látjuk a főnök hatalmat az igazgatásra nevezetes befolyást gyakorolni. Még Sz. István mondja, hogy a törvény a fejedelem akaratjából a nép hozzájáruló megegyezésével hozatik; a nép azonban a főnökök (principes).
Magában a hűbérrendszerben létező s feljebb említett okokon kívül főleg három körülmény segítette elő az oligarchiát: kettő az Árpádok korára eső, úm. a közelebbi rokon számára a birodalomból kiszakasztani szokott harmadrész, mely szinte mindig ki nem fáradható vetélytársat állított a koronás fővel szembe; s továbbá a királyság rendje határozatlansága, jelesen annak kérdés alatt maradása, hogy a király testvére vagy fia következzék-e az uralkodásban, mely harc vagy tanácskozás mezején vitatva így is, úgy is a dolgok természeténél fogva, mindig főnökök bíráskodása alatt dőlt el; a harmadik elvképpen az Árpád-, veszedelmes következései tekintetében az anjoui-ház kihalásával napirendre kerülő: ti. a szabad választás, villongásaival s kapitulációival.
Már Kálmán alatt, hogy a királyi tekintet a nagyok szembeszegültsége által csökkenésnek indult, azt a törvényei elébe függesztett apológia, hogy általa azonban e zavart előidéző viszony változást szenvedett, azt magok a törvények s uralkodása tettekkel erős évei bizonyítják.
Következői alatt egész Imréig, egyes eseteket nem számítva, a királyi hatalom gyakorlatának az illő kör, a főnökökének a szükséges korlát átaljában meg volt adva.
Európáról fordítsuk pillanatunkat Magyarországra.
Midőn őseink e földre telepedének, a hűbérrendszer már felemelte harclobogóját, s midőn viszonyaink Európával a keresztyén vallás bevétele által még szorosabbá válának, diadalmai közt kifejlődésének tetőpontja felé sebes lépéseket kezde tenni. Természetes tehát, hogy azon intézmények, melyek polgári szerkezetünkbe átplántáltattak, nem a felbomlásra jutott saját birtok, hanem a hűbér elveiből valának kiindulók. Minek következésében korán látjuk a főnök hatalmat az igazgatásra nevezetes befolyást gyakorolni. Még Sz. István mondja, hogy a törvény a fejedelem akaratjából a nép hozzájáruló megegyezésével hozatik; a nép azonban a főnökök (principes).
Magában a hűbérrendszerben létező s feljebb említett okokon kívül főleg három körülmény segítette elő az oligarchiát: kettő az Árpádok korára eső, úm. a közelebbi rokon számára a birodalomból kiszakasztani szokott harmadrész, mely szinte mindig ki nem fáradható vetélytársat állított a koronás fővel szembe; s továbbá a királyság rendje határozatlansága, jelesen annak kérdés alatt maradása, hogy a király testvére vagy fia következzék-e az uralkodásban, mely harc vagy tanácskozás mezején vitatva így is, úgy is a dolgok természeténél fogva, mindig főnökök bíráskodása alatt dőlt el; a harmadik elvképpen az Árpád-, veszedelmes következései tekintetében az anjoui-ház kihalásával napirendre kerülő: ti. a szabad választás, villongásaival s kapitulációival.
Már Kálmán alatt, hogy a királyi tekintet a nagyok szembeszegültsége által csökkenésnek indult, azt a törvényei elébe függesztett apológia, hogy általa azonban e zavart előidéző viszony változást szenvedett, azt magok a törvények s uralkodása tettekkel erős évei bizonyítják.
Következői alatt egész Imréig, egyes eseteket nem számítva, a királyi hatalom gyakorlatának az illő kör, a főnökökének a szükséges korlát átaljában meg volt adva.
Hasonló termékek
