Esterházy Péter: Harmonia Caelestis hangoskönyv (audio CD)

"Mintha varázsütésre (fotocella), hangtalanul kinyílik előttünk a mesterien megmunkált kovácsoltvas kapu (I. sz. műremek), s végiglépdelhetünk egy elhagyott, ismerősnek tűnő allén. Az utat porcukorhó borítja (sóőrlemény?), minden léptünk látszik, feltéve, ha van bátorságunk visszapillantani. (Valakik majd kivé dermednek. Mi?) Súlyos döndülés, a kaput becsukták. (Haydn?) Megérkeztünk - hová is? Melyik századba? A huszadikból a huszadikba? (Többek közt.) Vallomásokat olvashatunk az Esterházyakról, a nem-Esterházyakról, vallomásokat Magyarországról, történeteket történelmünkről (fehér-foltok: porcukor, porsó, por, hamu, isa). Sorstörmelékek, sorsérlemények, mi..." (Körmendy Zsuzsanna) Tartalom: „A Harmonia caelestis nemcsak vérbeli Esterházy-alkotás, nemcsak vaskos regény, de valóban igazi nagyepika is, persze nem éppen hagyományos módon. Az apáról szól a teljes regény, de persze nemcsak az író édesapjáról, hanem annak legendáriumáról is, és persze a család minden apjáról, vagyis felmenőjéről, a nagy Esterházyak fényes (és kevésbé fényes) férfialakjaiig, akiket az író rendre apának nevez és persze alakjaikat össze-összemossa, kedves, örömmel bogozható-bogozódó gubancokat teremtve. Az apa és az apák hosszú sora persze egyúttal a magyar történelmet is jelenti, a családtörténet átmegy nemzettörténetbe, hogy azután visszaválthasson és egész a mű végéig oszcilláljon a kettő között. A közvetlen apa és az Esterházy gyerekek kitelepítésének képei, a Rákosi-korszak egész szörnyű (és sokszor szörnyen humoros) valósága egybemontírozódik a magyar múlt hatalmas, de mindig intim képeivel, jeleneteivel, a bohém, sokat ivó-nőző apa hatalmasra nőtt (nem növesztett, hanem szervesen alakult) figurája egy hatalmas történeti család metonimájává válik, megint csak bűvöletes oszcillációt hozva létre. Igen jelentős alkotás a Harmónia caelestis - az újabb magyar irodalom kiemelkedő műve.” Legeza Ilona könyvismertetője