„A Görögtűz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai „mindenféle igaz hívő népek történetéből” merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtűz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját” – írja az Utószóban Gángó Gábor. ; Két kisregényt fűz egybe a kötet: mindkettő a XIX. század első felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak bevezetésként utal, főként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielőtt álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg magát és családját a száműzetésből: felségárulással vádolják. A világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az „amazon királynő” szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevű kísérőjével, a menekülőket a szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus füzér: Samyl fiai - cserkesz hercegek - hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekről, a „kalmuk” nemzet Szentpétervárra került trónörököséről. A házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon című lapban folytatásokban megjelent írás – érezhetően – befejezetlen maradt.) Jókainak ez a műve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.
Katt rá a felnagyításhoz
