Sok ember tudatában Assisi Szent Ferenc alakja romantikus álmodozóként él, mint egy különc ifjú, aki az emberektől félrevonulva a természet szépségeinek szentelte életét, s a madarakkal beszélgetett. Egy olyan szent rajzolódik ki előttünk, aki – miközben a teremtés szépségeinek csodálatára és békére buzdít –, megkérdőjelezi a sajátjához hasonlóan a mi korunkat is, hiszen szavaival és életével legnyugtalanítóbb bűneink ellenpéldáját állítja.
„Éltek más szentek is, kiknek lelke semmivel sem volt kevésbé tiszta és nemes, ám rájuk mégis kevésbé emlékezünk, ő azonban gyermek volt és költő, a szeretet mestere és tanítója, minden teremtmény alázatos barátja és fivére, és ha az emberek elfelednék, kövek és források, virágok és madarak beszélnének róla.”
