Magyar László András: Idill - Állat és ember
|
KAMASZKORA fülledt nyári délutánt ízlelted, mint aszúbort, még szíved dobbanása is jövő- s titokszagú volt. Gyönyört ígérő izgalom borzongta vézna tested, míg benn a dohszagú szobán a végtelent kerested. Élőnek látni önmagad nem volt tárgyakra szükség: simán gyűrűző, hűs időd tartotta tiszta tükrét.
Hasonló termékek