Kína i.e. hatodik századának két szellemóriása: Lao-ce és Konfu-ce. Tanításuk látszólag ellentétes, a mélyben mégis egybeér. Lao-ce a tao (az Út) világrendjébe történő, nem cselekvő beilleszkedést tanítja, míg Konfu-ce azt vallja: a bölcs fáradhatatlanul hirdesse felismert igazságát.
„Li herceg egyszer megkérdezte: mit jelent kormányozni. Konfu-ce válasza: a dolgokat a helyükre tenni.
– És ez mit jelent?
– A király legyen király, az alattvaló alattvaló, az apa apa és a fiú fiú.
– Mi a bölcs uralkodó legfontosabb tennivalója, ha a kormányzást átveszi? A mester válasza: a szavak helyes használata.”
A ma uralkodói trezorjaikban és hadseregükben bíznak. Ezért mondja már Platón, hogy ma már csak „demokráciák és önkényuralmak váltogatják egymást”. A közép ismerete elveszett. (Dúl Antal)
