Dugonics András: Téténynek ékessége epub
|
|
Téténynek Ékessége, az ifjú Dugonics Andrásnak ez a több szempontból is érdekes szárnypróbálgatása most, az író születésének kétszázadik évfordulója alkalmából lát első ízben nyomdafestéket. Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának kézirattárában a Dugonics András Vegyes Magyar Munkáji c. 10. Fol. Hung. jelzésű colligatum 52-65 terjedő levelein lelhető fel. A colligatum a Jankovich-féle gyüjteményből került a Széchenyi Könyvtárba.
A Téténynek Ékessége egyik szép késői barok kastélyunknak, a nagytétényi kastélynak leírását adja. A kastély, amikor Dugonics András megénekelte, Dezseri Rudnyánszky József septemvir birtokában volt s csak nemrégen alakították át, ékesítették fel, hogy napjainkra a rokokóba-hajló barok kastélyépítészetünk ú. n. Grassalkovich-stilusának nevezetes emléke legyen.
A kastélyleírás műfaja a barok-rokokó irodalomban eléggé elterjedt volt. A versaillesi kastély és kert pompája Scudéry és Mme Deshoulières leírásai mellett magát La Fontaine-t is inspirálta, Pietro Metastasio, a Habsburgok udvari költője pedig a schönbrunni kastély szépségeit énekelte meg. A tizennyolcadik század magyar kastélyainak szintén akadtak irodalmi igényű leírói, így elsősorban Bessenyei György, aki az Esterházi Vigasságokban “a magyar Versalia” gáláns életét mutatja, be, vagy pedig Sztáray Mihály gróf, a magyar Sans Souci ismertetője. (Baróti Dezső)
A Téténynek Ékessége egyik szép késői barok kastélyunknak, a nagytétényi kastélynak leírását adja. A kastély, amikor Dugonics András megénekelte, Dezseri Rudnyánszky József septemvir birtokában volt s csak nemrégen alakították át, ékesítették fel, hogy napjainkra a rokokóba-hajló barok kastélyépítészetünk ú. n. Grassalkovich-stilusának nevezetes emléke legyen.
A kastélyleírás műfaja a barok-rokokó irodalomban eléggé elterjedt volt. A versaillesi kastély és kert pompája Scudéry és Mme Deshoulières leírásai mellett magát La Fontaine-t is inspirálta, Pietro Metastasio, a Habsburgok udvari költője pedig a schönbrunni kastély szépségeit énekelte meg. A tizennyolcadik század magyar kastélyainak szintén akadtak irodalmi igényű leírói, így elsősorban Bessenyei György, aki az Esterházi Vigasságokban “a magyar Versalia” gáláns életét mutatja, be, vagy pedig Sztáray Mihály gróf, a magyar Sans Souci ismertetője. (Baróti Dezső)
Hasonló termékek
